A német szórend

On január 30, 2016 By Bodnár Tamás, webnyelv In Nyelvtani magyarázatok NÉMET_nyelvhez 31 hozzászólás

A német szórend

Kijelentő mondatok

A német szórend legfontosabb szabálya, hogy kijelentő mondatban az igének a második helyen kell lennie. Az első helyen általában az alany áll:

1.   2.
Ich bin hier.(Itt vagyok.)

1.    2.
Wir sitzen im Café. (A kávéházban ülünk.)

Az alanynak nem kell feltétlen az első helyen állnia, állhat az ige után is, ha az ige elé kerül egy másik mondatrész. A lényeg, hogy az ige a mondatban a második helyen legyen, állhat előtte akár az alany, akár valami más mondatrész:

1.    2.
Hier bin ich. (Itt vagyok.)

 1.       2.
Im Café sitzen wir. (A kávéházban ülünk.)

Azonban az alanynak mindenképpen közvetlenül az ige mellett kell állnia: vagy előtte, vagy utána. Ami fix, az az ige helye, a mondatban mindig a második hely.

Mint látható, az Im Café sitzen wir mondatban az ige nem a második szó, hanem a harmadik. A szabály nem azt jelenti, hogy a második szónak kell az igének lennie, hanem hogy a második mondatrésznek. Az első mondatrész az im Café, ez két szóból áll, de egy egységet alkot, egyetlen mondatrésznek számít. Van, amikor egy mondatrész még több szóból áll, így pl. az im Café helyett állhatna az is, hogy in einem schönen, großen Café neben dem Bahnhof („egy, az állomás melletti szép, nagy kávézóban”).

Tehát az igének a második mondatrésznek kell lennie a mondatban, állhat előtte az alany, vagy az alany helyett valamelyik másik mondatrészt is kiemelhetjük az ige elé, ilyenkor az alany közvetlen az ige után áll:

Ich sitze nachmittags mit meinem Freund in einer Bar. (Délutánonként a barátommal ülök egy bárban.)

Nachmittags sitze ich mit meinem Freund in einer Bar. (Délutánonként ülök a barátommal egy bárban.)

Mit meinem Freund sitze ich nachmittags in einer Bar. (A barátommal ülök délutánonként egy bárban.)

In einer Bar sitze ich nachmittags mit meinem Freund. (Egy bárban ülök délutánonként a barátommal.)

A kijelentő mondat szórendje tehát:

alany + ige + többi mondatrész

vagy:

kiemelt mondatrész + ige + alany + többi mondatrész

A mellérendelő kötőszók szórendi „igényei”: az „uszoda” szabály:  Az igének tehát a kijelentő mondatban a második helyen kell lennie. Így van ez egyes kötőszók (pl. dann – aztán) után is, rögtön az ige következik utánuk, mert a (tag)mondatban a kötőszó elfoglalja az első helyet:

Ich gehe nach Hause, dann wasche ich mich, dann gehe ich schlafen.
(Hazamegyek, aztán megmosakszom, aztán lefekszem aludni.)

A dann tehát mondatrész értékű kötőszó. Vannak azonban nem mondatrész értékű kötőszók (pl. und – és)  is, melyek után előbb az alany jön, csak azután az ige:

Ich gehe nach Hause und ich wasche mich.
(Hazamegyek és megmosakszom.)

A következő kötőszók után egyenes szórendet (alany + állítmány) használunk, mert nem számítanak mondatrész értékű szavaknak:

UND (és), SONDERN (hanem), ODER (vagy), DENN (mert), ABER (de)

Ezeket a kötőszókat könnyen megjegyezhetjük: ha a kezdőbetűiket összeolvassuk, az „usoda” (uszoda) szót kapjuk. Példák:

Wir gehen nicht ins Theater sondern wir essen eine Pizza.
(Nem színházba megyünk, hanem eszünk egy pizzát.)

Ich bleibe zu Hause denn es regnet.
(Itthon maradok, mert esik.)

Es regnet aber die Kinder joggen.
(Esik, de a gyerekek kocognak.)

 

Kérdő mondatok

Kérdő mondatokban az ige mindig megelőzi az alanyt, és az ige a mondat elejére kerül:

állító mondat: Du bist hier. (Itt vagy.)
kérdő mondat: Bist du hier? (Itt vagy?)

állító mondat: Er sitzt in einem Restaurant. (Ő egy étteremben ül.)
kérdő mondat:  Sitzt er in einem Restaurant? (Ő egy étteremben ül?)

Ha a mondatban kérdőszó (pl. wer? – ki?; was? – mi?; wo? – hol?) is van, akkor a kérdőszó megelőzi az igét is, a mondat legelejére kerül:

Wo bist du? – Hol vagy?
Wer bist du? – Ki vagy?
Wann bist du hier? – Mikor vagy itt?

Wer sitzt in einem Restaurant? – Ki ül étteremben?
Wo sitzt er? – Hol ül?

A kérdő mondat szórendje tehát:

(kérdőszó + ) ige + alany + többi mondatrész

Haladóknak: Kérdő mondatban vagy állító mondatban fordított szórendnél a sich visszaható névmás helye kétféle lehet, attól függően, hogy az alanyt főnévvel vagy névmással fejezzük-e ki. A névmás után, de a főnév előtt áll a sich:

Wann wäscht sich Karl? – Mikor mosakszik Karl?
Wann wäscht er sich? – Ő mikor mosakszik?

Heute wäscht sich Karl schnell –  Karl ma gyorsan mosakszik.
Heute wäscht er sich schnell –  Ő ma gyorsan mosakszik.

A sich helye mellékmondatban (KATI szórend) is ugyanígy alakul:

Ich weiß nicht, wie er sich heute wäscht – Nem tudom, hogyan mosakszik ma.
Ich weiß nicht, wie sich Peter heute wäscht – Nem tudom, hogyam mosakszik ma Péter.

A visszaható névmás helyéről bővebben: A visszaható névmás helye a német mondatban.

–

További szórendi szabályok

A mondat fajtájától függetlenül, kijelentő és kérdő mondatokra egyaránt érvényesek a következők.

A főige kötelező kiegészítője (ami tehát az igéhez szorosan kapcsolódik, nem lenne nélküle értelmes a mondat) általában a mondat végére kerül:

Ich zeige morgen den Touristen das Museum.

Kissé lezser megfogalmazásban azt lehetne mondani, hogy minél kevésbé kötelező a kiegészítő, annál távolabb áll a mondat végétől. A zeigen  mellé feltétlen ki kell tenni a tárgyat, enélkül nem lehet értelmes mondat. A részeshatározó már elmaradhat mellőle, de mégis szorosan az igéhez tartozik. Az egyéb szavak, pl. időhatározók nem tartoznak szorosan az igéhez. Így, ha a mondat vége felől az ige felé „megyünk”, egyre „kevésbé fontos” szavakat láthatunk. (Természetesen az ige kötelező kiegészítőjét tehetjük a mondat legelejére is, így az egész problémát frappánsan elintézhetjük.)

A mondatrészek szórendje az ige után:

részeshatározó + okhatározó + időhatározó + módhatározó + helyhatározó + célhatározó

Pl. Ich schreibe meinem Vater am Abend schnell im Zimmer einen Brief.

Részeshatározó és tárgy szórendje: Ha mindkettőt határozott névelős főnévvel fejezzük ki, akkor előbb áll a részeshatározó: Er gibt dem Lehrer das Buch. Ha nem határozott névelővel fejezzük ki mindkettőt, hanem pl. névmással, akkor a részeshatározó és tárgy szórendje változhat, erről bővebben: A német tárgy és részeshatározó sorrendje.

A ragozott igealak keretet alkot bizonyos szavakkal, pl. elváló igekötőkkel, főnévi igenevekkel. Erről, és a nicht tagadószó helyéről bővebben: Német keretes szórend és tagadás.

– – –

Mellékmondatokban a szórend sajátosan alakul, bővebben: A német mellékmondati (KATI) szórend.

–

Link:

Help me Learn German – Word Order in a German Sentence – Német szórend az angol szórend tükrében

Címke: , ,

About Bodnár Tamás, webnyelv

View all posts by Bodnár Tamás, webnyelv

31 komment:

  1. március 7, 2015

    Máté

    Egy apró elírást talátam, “A következő kötőszók után egyesen szórendet…” kifejezésben valószínűleg “egyenes” lett volna. 😉

    Nagyon jó ez az összefoglaló. Haladó nyelvtanulóként is hasznosnak találtam. Üdv.

  2. március 15, 2017

    Szilvi

    Nagyon jó az oldal!! Köszi 🙂

  3. május 10, 2017

    Bonifac

    Én azt nem értem, hogy miért nem: “Ich zeige den Touristen morgen das Museum.” Az alatta lévő szabály alapján.

  4. június 13, 2017

    Bardoczi Noemi

    Az elején elcsuszik a mit meinem Freund helyett meiner irtal 2 mondatban!!Amugy nagyon jo osszefoglalo!!!!

  5. szeptember 6, 2017

    Nelli

    Nagyon hasznosnak találom az oldalt, tömören, jól érthetően le vannak írva a szabályok.
    A melléknévragozást itt értettem meg 🙂
    Köszönöm!

  6. január 7, 2018

    Takács Mirjam

    Szia annyi kérdésem lenne hogy a tagadónak a szórendjét kérlek írd le még :)!
    Előre is köszönöm és kezdőként sokat segítettél nekem!

  7. január 7, 2018

    Takács Mirjam

    Köszönöm ezzel sokat segítettél 🙂

  8. január 13, 2018

    Ildikó

    Ez nagyon nagy segítség kezdem lassan érteni! Köszönöm!

  9. március 15, 2018

    Ivett

    Inkább csak kötözködés szintjén, de a magyar “szó” többesszáma “szavak”, nem “szók” ahogy az uszoda szabálynál szerepel.

    Mint összefoglaló egyébként nagyon hasznos, köszönöm 🙂

    • március 16, 2018

      Bodnár Tamás, webnyelv

      Nekem a “kötőszó” többes számának jól hangzik az is, hogy “kötőszók” (ez áll fent a bejegyzésben), és az is, hogy “kötőszavak”. De a “szó” többes számát csak úgy mondanám, hogy “szavak”.
      Utánanéztem. Egy Facebook csoportban Kálmán László nyelvész írta, hogy “összetételekben sokszor elvesztik a kivételes voltukat a tövek (és nagyon sokszor meg ingadoznak)”. Az e-nyelv azt írja, mindkét alak helyes. Érdekes, hogy a névszó többes számának nem mondanám, hogy névszavak, a határozószó esetében a határozószók, határozószavak is jól hangzik nekem.

  10. április 23, 2018

    Mészáros Ági

    Ich schreibe meinem Vater am Abend schnell im Zimmer einen Brief. Meg tudnátok mondani a schnell miért erre a helyre került?… előre is köszönöm.

  11. június 12, 2019

    Toth Attila

    Kedves Tamas!

    Elnezest az ekezetek hianyaert, nemet gepem van.

    Nekem is tetszik az oldal, sokat segit a szabalyok ertelmezeseben.
    A B1 vizsgamra keszülök es nagy szüksegem lenne a “Nebensatz” szerkezetre de a megadott link sajnos nem müködik.
    Tud esetleg valami megoldast?
    Valaszat elöre is köszönöm.

    Üdv: Toth Attila

    • június 12, 2019

      Bodnár Tamás, webnyelv

      Kedves Attila!
      Valami miatt hiba csúszott a linkekbe az idő során. Most kijavítottam, működnek! Köszönöm, hogy jelezte! Egyébként, ha fent a menüben a Német menüpontra kattint, megjelenik az összes németes bejegyzés címe, és ott is meg lehet keresni azt, ami érdekli.
      További jó tanulást!

  12. július 2, 2019

    Klári

    Sziasztok!
    A határozók szórendjénél a T(EE) K(A) M(E) L segíthet:Temporal-idő, Kausal-ok, Modal-mód, Lokal-hely….

  13. augusztus 10, 2020

    csocsirocsi

    Kedves mindenki! Végigolvastam a kommentfalat, elöljáróban nagyon hálás vagyok az összefoglalásokért.
    Amit felvetett kedves “Bonifac”, abban a mondatban, tudomásom szerint az a hangsúlyos, hogy kiknek mutatja meg a múzeumot (tehát így is helyes). A példában szereplő mondatban pedig az a hangsúlyos, hogy mikor mutatja meg a múzeumot, a német logikai kapcsolat alapján pedig feltételezhető, hogy túristáknak. (nyilván ez függ az előtte lévő kontextustól). Emellett az is lehet hangsúlyos, hogy mit mutat meg, tehát így is helyesnek tartom: Ich zeige das Museum am morgen den Touristen.

    • augusztus 10, 2020

      Bodnár Tamás, webnyelv

      Elvileg a den Touristen-nek meg kellene előznie a das Museum-ot, kivéve, ha a mondat legelejére kerül a das Museum:
      Das Museum zeige ich den Touristen.
      Külön szabály van ugyanis a részeshatározó és a tárgy sorrendjére. Viszont a mondat legelejére (az alany elé) bármit ki lehet emelni.

  14. november 12, 2020

    Katie

    Kedves Tamás, nagyon szuper összefoglaló, köszönjük!
    Két fő kérdésem lenne (pár alkérdéssel :o), ha nem bánod.

    1. Miért kerül a legvégére a den Brief? Miért számít célhatározónak? Miért nem Ich schreibe meinem Vater einen Brief….
    “Ich schreibe meinem Vater am Abend schnell im Zimmer einen Brief.”

    2. Ugyanebbe a mondatba be tudsz esetleg rakni egy okhatározót is? Vagy másik példa?

    Köszi szépen

    • november 12, 2020

      Bodnár Tamás, webnyelv

      Kedves Katie!
      A mondat tárgya általában a mondat végére kerül, azért van ott a Brief. A példamondatban tényleg nincs célhatározó, viszont helyette van tárgy, ami megtévesztő. Lehet, egy másik mondaton jobb lenne bemutatni a szabályt, csak nem jutott még eszembe jobb.
      Okhatározó lehetne például wegen elöljárószóval bevezetett mondatrész. Ez az elöljárószó egyébként birtokos esettel áll. Például: wegen des Regens (az eső miatt), wegen des Schnees (a hó miatt).

  15. november 17, 2020

    Katie

    Kedves Tamás, nagyon köszönöm 🙂

  16. december 3, 2020

    Ancsa

    Nagyon kezdő vagyok de jó és érthető

  17. január 23, 2022

    Olivér

    Köszönöm szépen hogy ezt ide fel rajtad most többet tudok ezekkel a példa segítségülekkel tanulni mint nyelvtanilag mint írásban és beszédben köszönöm

  18. február 22, 2022

    Kinga

    Kedves Tamás! 😉 a társhatározó és az eszközhatározó hol helyezkednek el? Emellett a részeshatározónak és a tárgynak feltétlen egymást kell követnie akkor is, ha mondjuk a tárgy a mondat “fő kiegészítője, vagyis ami nélkül értelmetlen lenne a mondat? Illetve olyasmit olvastam, hogy a sich-es mondatoknál nem egyenes szórendben nem csak a tulajdonnevek elé, hanem után is lehet tenni, tehát akkor az ön által leírt mondat úgy is helyes, hogy “Wann wäscht Karl sich?”

    • február 23, 2022

      Bodnár Tamás, webnyelv

      Kedves Kinga! A társhatározót és az eszközhatározót én a módhatározó helyére tenném, vagy ha van módhatározó is, akkor eléje vagy utána, ahogy jobban hangzik.
      A részeshatározó és a tárgy sorrendjére külön szabály van, ez ügyben a belinkelt bejegyzést érdemes megnézni.
      A “sich” névmást használják ma már tulajdonnevek után is. Ez egy tendencia, hogy így is kezd terjedni a használata. Én inkább még a tulajdonnév előtt használnám, ha biztosra akarnék menni. Lehet, nyelvvizsgán a régi szabály betartását értékelik jobban, még ha a németek már nem is csak így mondják.

  19. április 20, 2022

    Judit

    Sziasztok!
    Tamás! Köszönöm szépen ezt a szuper összeállítást! A kommentekben feltett kérdésekre adott válaszok is segítenek! Itt minden világos, egyértelmű! Köszönöm! 😀

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!